Kõrösi Csoma Sándor Emlékverseny, Szekszárd 2010

Immár 16 éve, minden év márciusában a szekszárdi Garay János Gimnázium megrendezi a Kõrösi Csoma Sándor Nemzetközi Földrajzversenyt. Iskolánk az évek során a verseny állandó résztvevõjévé vált. A Báthoryt – a szokásokhoz híven – idén is két diák képviselte: Pápai Noémi IX. és Furdek Bálint XII. osztályos tanulók.

Különösen kedvelt, nagy népszerûségnek örvendõ rendezvény ez, amit a szokványostól eltérõ feladatok és a kiemelkedõ szervezés jellemez. Minden évben a rendezõk kiválasztanak egy közép-kelet-európai országot, amely a verseny témáját képezi. A jelentkezõknek az adott ország földrajzi adottságait, kultúráját, világhírû szülötteit, neves sportembereit, hagyományait, városait és épületeit kell minél jobban megismerniük. A verseny selejtezõ fordulójában a diákoknak egy interneten átküldött feladatlapot kell kitölteniük, a legjobb 22 jelentkezõ jut a döntõbe. Az idei verseny középpontjában Németország állott. Iskolánk mindkét diákja sikeresen vette ezt az akadályt.

A verseny szerves részét képezi a Garay-napoknak, és – mivel a Báthory lassan 20 éve testvériskolai kapcsolatot ápol a Garay Gimnáziummal – küldöttségünk már a verseny elõtt két nappal Szekszárdra érkezett, ami lehetõvé tette, hogy részesei legyünk az ott zajló változatos programoknak.

Furdek Bálint: „Kifejezetten örömmel tapasztaltam, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a különbözõ témájú, érdekesebbnél érdekesebb elõadásokra, melyeket az iskola tanárai vagy nagy tekintéllyel rendelkezõ – akár külföldi – meghívottak tartanak. Én egy animáció készítõ elõadást tekintettem meg, mely kiválónak bizonyult.”

A Kõrösi verseny maga két fordulóból állt, és reggeltõl késõ délutánig tartott. Az elsõ fordulóban írásbeli feladatokat kellett megoldani, ezek eredménye alapján a legjobb 8 versenyzõ jutott a második fordulóba. Bálint sikerrel vette az akadályt, és továbblépett.

A délutáni, II. forduló számtalan érdekes és változatos próbából állt, én most a számomra legérdekesebb két versenyszámot említeném meg. Az elsõ a képfelismerés, melynek lényege hogy, aki leghamarabb jelentkezik, annak adatik meg az esély a válaszadásra. Rossz válaszért azonban pontlevonás jár. A másik igen érdekes forduló az idegenvezetés, melyben a versenyzõnek öt perc leforgása alatt kell bemutatnia – a zsûrinek és a közönségnek – az ország rá kisorsolt régióját.

Furdek Bálint: „Olyan élményt nyújt ez a verseny, melyet máshol a diák nemigen tapasztalhat. A földrajzverseny nem is igazán takarja a lényegét, én inkább általános mûveltségi versenynek nevezném. A felkészülés során a diák nagy mennyiségû hasznos információ birtokába jut, amely hozzájárul az egyén átfogó általános mûveltségének kialakulásához.”.

Pápai Noémi: „A versenyt rendkívül érdekesnek és könnyen hozzáférhetõnek találtam, hisz minden líceumi diák próbálkozhatott a Németországról szóló általános ismereteket összefoglaló feladatlapok kitöltésével. A szervezés kifogástalan volt, és említésre méltó, hogy a hagyományos versenyektõl eltérõen, itt alkalom kínálkozott a diákok szóbeli felszólalására is, mikor az idegenvezetõ szerepét felvéve egy képzeletbeli busszal haladva lehetett Németország régióit bemutatni.”

A verseny végeztével izgatott várakozással tekintettünk az eredményhirdetés elé, és nem hiába: döntõbeli eredményes szereplésének köszönhetõen Bálint az elõkelõ II. helyen végzett, Noémi pedig a XIII. helyen zárta a versenyt. Nagy volt az öröm, hisz iskolánk ismét remekül szerepelt: diákjaink dicséretes helytállása tovább öregbítette a Báthory hírnevét.

Vincze Csilla
földrajztanár