Drámafoglalkozás és Moliére darabok

Az idei Báthory-napok keretén belül egy nagyon különleges foglalkozáson vehettünk részt. A budapesti Színháztörténeti Intézet munkatársai és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös szervezésében mûhelygyakorlatot tartottak a báthorys színjátszó diákok számára. A foglalkozásnak több része volt: elõször helyzetgyakorlatokon, és olvasópróbákon keresztül ismerkedtünk meg Szebényi Ágnessel és Német Évával a Színháztörténeti intézet munkatársaival. Másnap már kézbe vettük Háy János – Gézagyerek címû istendrámáját, melynek kapcsán a bennünket foglalkoztató kérdésekre kerestük a választ: milyen egy autista ember élete? Hogyan viszonyulnak társai az ilyen emberhez? A csütörtök délelõtti beszélgetésbõl megtudtuk, miért választotta az író, Háy János az autizmust, mint életformát. A költõ elmondta: „Ahhoz, hogy egy mû megszülessen saját érzelmeimet kell belevigyem. Ezáltal kap az olvasó érzelmi feltöltõdést.”

Az ezt követõ mûhelymunkán jelen voltak az elsõ éves színis egyetemisták is.

A kolozsvári színháznak fontos szerepe volt a szervezésben, hiszen Györgyjakab Enikõ, Bíró József és Szûcs Ervin vállalták el azt a feladatot, hogy helyzetgyakorlatokban a segítségünkre legyenek.

Háy János költészet és prózaírás mellett drámaírással is foglalkozik, ezt azért hangsúlyozom, mert meglepõdött a „drámaíró” tituluson. Kérdeztük a Gézagyerek keletkezési körülményeirõl, mennyire rokonszenvesek számára a saját szereplõi, valamint érez-e egyfajta szimpátiát a fõszereplõ személye iránt.

A délutánt egy rövid felolvasással zártuk. Mi, a báthorys színjátszós diákok egy párbeszédes jelenetet rögtönöztünk, amelyet többféleképpen adtunk elõ. Az ötletbörzét illetve a kivitelezést Györgyjakab Enikõ és Szûcs Ervin irányította.

  De, maradjunk a színészkedésnél, és ennél az érdekes és váratlan fordulatokkal teli világnál, megemlíteném a Thália-csoport elõadását, akik a Báthory-napok gálamûsorára 3 Moliére bohózattal készültek: A pipogya férj címû darabot furfangosnak tartottuk, sokat dolgoztunk rajta, ám a közönségnek legjobban a Kényeskedõk tetszett. Voltak benne vicces jelenetek, tele volt váratlan fordulatokkal is, amelyen jókat kacagtak a nézõk. A végére hagytuk a legviccesebbet, a Dr. Fregoli címû bohózatot. A közönség úgy gondolom, kedvére szórakozhatott, és szerintem senki sem bánta meg, hogy eljött megnézni bennünket. Moliére-darabot színre vinni manapság nem egyszerû dolog, ezért külön köszönetet szeretnék mondani az egész csapat nevében Lupea Amália tanárnõnek és Sárkány Jenõ tanár úrnak, akik felkészítettek minket az elõadásra, valamint a korhû ruhák beszerzéséért és megvarrásáért Liana Bãrbos tanárnõnek.

                                                                                                            Zongor Réka                                                                                                    XI. C.