Története

Báthory István 1533. szeptember 27-én született Szilágysomlyón, a Partiumban nagybirtokos Báthory-család somlyói ágából. Apja Báthory István erdélyi vajda, anyja Telegdy Kata volt. Tanulmányait a padovai egyetemen végezte, ahol humanista mûveltséget szerzett. 1571. március 25-én Erdély fejedelmévé választották, majd 1575. december 14-én a lengyel nemesség királyává választotta és 1576 májusában megkoronázta.

Báthory Istvánt már fejedelemmé választása elõtt is foglalkoztatta a gondolat, hogy Erdélyben alapítson egy, a nyugati egyetemekével egyenrangú képzést nyújtó fõiskolát s így növelje hazája mûveltségi szintjét. Mint lengyel király ismerkedik meg a jezsuita rend hit és kultúraterjesztõ munkájával s elhatározza, hogy segítségükkel iskolát létesít Erdély központi városában. Erre 1579-ben érkezik el a megfelelõ pillanat, amikor Kolozsmonostoron, a bencések elhagyott épületeibe október 1-én megérkezik a 12 jezsuita páter. 1581-ben átköltöznek a várfalon belüli Farkas utcai volt minorita rendházba, a vallási türelmetlenség hatására többször kiûzik ôket, intézetüket lerombolják. Az Óvári zárdába 1693-ban költöznek be, 1704 táján a Farkas utca és a Bel-Torda utca találkozásánál vásárolnak egy nagy telket. A jezsuita korszak tanárai közül kiemelkedik a bibliafordító Kálvin György, a csillagász Hell Miksa, a költõ Baróti Szabó Dávid, a neves tanítványok közül Pázmány Péter bíboros, Haller János, Apor Péter, Mikes Kelemen írók. A jezsuiták 1773-as feloszlatásukig vezetik az intézetet.

1776-ban a piarista vagy kegyesrendiek veszik át az intézet vezetését, a tanintézet neve ekkortól Királyi Akadémiai Líceum, de többnyire „universitas”-ként emlegetik. 1784-ben II. József megfosztja egyetemi rangjától. A Farkas utcai déli oldalon álló egyemeletes épületet az 1798-as tûzvész nagyon megrongálja, helyére húzzák fel 1817-1821 között az iskola mai kétemeletes empire stílusú épületét. A piarista tanári karból a könyvgyûjtõ Koros Imre, a történész Koppi Károly, a filológus Katona Dénes és a csillagász Gegõ József Adolf tûnik ki. A diákok sorából Jósika Miklós regényíró a leghíresebb, de a Petõfi életrajzából ismert Teleki Sándor, a régész Torma Károly is itt tanult. A tanintézet e fõiskolát is magába foglaló korszakának az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc vetett véget.